Nemzetközi kitekintő (Szolnoki Szimfonikusok)

Prokofjev szovjet-orosz zeneszerző és zongoraművész kora gyermekkora óta fogékony volt a zenei élményekre – ötéves korában már zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig megírta első operáját. D-dúr szimfóniáját 1917-ben fejezte be. A mű elsősorban Haydn stílusát idézi, ezért is kapta szerzőjétől a „klasszikus” címet, s emiatt tekinthető az első neoklasszicista stílusú kompozíciónak.

Sosztakovics az I. (c-moll) zongoraversenyét huszonhét évesen komponálta. Kiválóan zongorázott és természetesen ő volt a szólistája versenyműve ősbemutatójának. A művet Sosztakovics egy 1959-ben készült interjúban „könnyed zsánerű” kompozíciónak nevezte arra utalva, hogy a darab zenei anyaga és a karakterek palettája rendkívül sokszínű – a romantikus pátosztól a már-már közönségesen frivol hangvételig terjed.

Beethoven V. (c-moll) szimfóniája az egyik legismertebb zenei kompozíció a klasszikus zenében. Az mű ősbemutatóját érte némi kritika, azonban másfél évvel később a német Allgemeine musikalische Zeitung zenei újságban megjelent a szimfóniáról egy rendkívül dicsérő, ám aláíratlan cikk. Később kiderült, hogy ennek írója E. T. A. Hoffmann német író volt. A szimfónia ezt követően töretlenül szárnyalt előre, s elérte máig tartó ismertségi státuszát.